Bejelentkezs
Felhasznl:

Jelsz:
- regisztrci -

Antikvrium
Kosr tartalma (0)

Utols frissts dtuma
2019. 03. 20.

Legutbbi 15 frissts
8412 »»»
8413
8355 »»»
8408
2255 »»»
96322 »»»
7937 »»»
8407 »»»
8406 »»»
8405
8404
8403 »»»
8400 »»»
8402 »»»
8401 »»»


Smartsector logo

Cgnkrl Kiadvnyaink Kapcsolat Antikvrium rdekessgek Rlunk rtk Tudnivalk

Knyvészkedés kezdknek és haladknak
 
 Borda Lajos: Az utols budai krnika
(Elhangzott a Magyar Rdi Eurpai Utas sorozatban)
 
Az utazsrl mindig Blni Farkas Sndor jut eszembe, mert knyvbe, ha dediklt, neve helyett csak annyit rt: "az utaz".
Magam is utaz lettem, s mr tizenhrom esztendeje, hogy Borsa tanr rral, Borsa Gedeon knyvtrtnsszel vente ktszer Mnchenbe ltogatunk. Mindketten kutatunk, magyar s magyar vonatkozs knyveket keresglnk, a Bajor llami Knyvtrban, n az antikvriumokban s rverseken. Be kell vallanom, hogy sokszor vittek mr el az orrom ell rdekes knyveket vagy metszeteket szp szmban kalandoz honfitrsaim, de azrt mg sohasem trtem haza res kzzel. Valami mindig akad, olykor csak egy szentkp, de van olyan is, amikor pratlan kincset knl a sors. Tizenhrom vvel ezeltt ilyen csoda trtnt.
1990. prilisban hozta a posta a mncheni Hartung s Hartung cg 62. katalgust. Beleolvasva majd elllt a llegzetem, mert a 124. ttelszm alatt az els Magyarorszgon nyomtatott knyv, az 1473-ban megjelent Chronica Hungarorum egyik - ismereteim szerint az utols, mg magnkzben lv - pldnyt knltk eladsra. El kne adnom az egsz knyvtram, gondoltam, s akkor taln meg tudnm venni. Vgl is nem baj, ha az embernek csak egy kpe van, ha az Rembrandt. Szltam Borsa tanr rnak, aki a Chronica nyomdszrl, Hess Andrsrl r monogrfit, s felkerekedtnk.
Elbe vgva a dolgoknak csak annyit mondhatok, hogy jl tettem hogy nem vertem dobra knyveim halmazt. Az rvers nem tartott sokig, s a magyar vevk teljes veresgvel vgzdtt. Hiba, Lech mezeje innen mr csak mintegy hetven kilomter. A licit 22 ezer mrkrl indult, 35 ezer mrknl lellt a Bajor llami Knyvtr (k nem szvesen szrjk a pnzt, br van nekik) 60 ezer mrknl a Szchnyi Knyvtr is kiszllt, 90 ezernl az utols kalandoz magyar is leesett lovrl, majd kt telefonos rverez birkzst figyelhettk. Azrt nem akrmilyen kzdelem volt, 420 ezer mrknl koppant a kalapcs, pontosabban az reg Hartung ceruzja. Mint ksbb kiderlt, a kt harcos a New York-i Kraus s a londoni Quaritch cg volt. Mint ltalban ha pnzrl van sz, most is az amerikaiak gyztek. A vev a szzalkokkal egytt majdnem fl milli mrkt, rekord sszeget fizetett a knyvrt. A Kraus cg nhny httel ksbb magyar knyvtraknak knlta a ktetet, majd szerny haszonnal eladta egy japn gyjtnek. gyes, mondottk erre valamikor Pesten, a Liptvrosban
Megint elsk lettnk valamiben, pedig nem indult szerencssen a dolog. Amikor 510 ve Hess Andrs kicsi nyomdjval Rmbl, Georg Lauer ottani nyomdsz kopott betkszletvel Budra rkezett, mg dersnek tnt minden, de mire a Chronica nyomtatst befejezte mr igencsak beborult az g. Hesst Krai Lszl budai prpost hozta Budra, ktezer ezstpnz s fnyes jv gretvel, de valsznleg meghvsa mgtt Vitz Jnos llott. Vitz minden jra fogkony humanista volt, a kzpkori Magyarorszg taln legnagyobb szellemi alakja. Vele ellenttben llott Mtys kirly konzervatv szemlyisge, aki pldul szerette a khajt gpeket, de az jdonsgok irnt rzketlen maradt, hogy mst ne mondjak, Gutenberg tallmnya meg sem rintette. A nyomtatott knyveket nem becslte sokra, mert meg sem kzeltettk gynyr kdexeinek szpsgt. Pedig magyar nyelv knyvek kiadsnak mecnsa is lehetett volna, amire ugyan semmi igny sem volt, de mi nagyon bszkk lennnk r. Mire a Chronica elkszlt kiderlt, hogy igny latin knyvre sincs, nhny emberen kvl nem rdekelt senkit.
A kirly idkzben torkig lett a humanistkkal - Hess Andrs patrnusaival - mert fszerepli voltak az ellene indtott sszeeskvsnek. Ott llott, Hess a kutyt sem rdekl kinyomtatott knyvvel, az zleti siker minden remnye nlkl. Karai mg segtette, nyomtatott mg egy hszlapos latin knyvecskt, de az is gy fogyott mint a Chronica. Mivel megrendel nem volt, el nem adott knyvekbl pedig meglni nem lehet, Hess Andrs uram felhagyott a nyomdszattal, felteheten itt maradt, "kromkodott vagy ftyrszett" lte az tlag budai lakosok, taln nem is olyan rossz lett.
Nem gondolt r, hogyan is hihette volna, hogy flezer v mlva milyen nagy megbecslsben lesz rsze. Szlhazjban, Nmetorszgban, a hbor befejezse ta nyomtatott knyvrt majd flmilli mrkt mg soha sem fizettek. s ezt egy magyar knyvrt adtk. Ezt a rekordot azta sem tudtk megdnteni, de mg megkzelteni sem.
Ti pedig, atym fiai, kik gytrdtk haznk s nemzetnk sorsn, akik becsletesen, legjobb tudsotok szerint vgzitek mindennapi munktokat minden anyagi s erklcsi elismers nlkl, mg egy kszn szt sem hallotok, ne csggedjetek. A megbecsls elbb utbb megrkezik. Mint Hess Andrs pldja is mutatja, csak nhny szz vet kell trelmesen kivrni.
Guggolva is kibrjuk.
 
 Az impresszum
 
Mit neveznk egy knyv impresszumának?

Azokat az adatokat, melyeket a modern korban általában a cmlapon kzlnek; nevezetesen a kiadás helye, éve és a kiad, vagy a nyomda neve. Az "reg" knyveknél ezek az adatok hátul találhatk (tbbnyire az utols levélen) és kolofonnak neveztetnek, hogy a jámbor kezd knyvgyjtt sszezavarják...
Tehát az impresszum, mely a mai knyvkiadktl hemzseg világunkban, sajnos gyakran lemarad a cmlaprl, a "knyvez" számára nagyon fontos adatok sszessége. Nem is kell hosszabban ecsetelni, hogy miért. Gondoljunk csak az els kiadások gyjtire. Micsoda bonyodalmat okozhat, ha nem szerepel a "triumvirátus" tán legfontosabb adata, az évszám. Ilyenkor kezddhet az izgalmas nyomozás, klnféle bibliográfiákban, kéziknyvekben, és ma már az interneten is.

Tehát, ha nem szerepel a knyvben minden kiadásra vonatkoz adat, akkor segédeszkzkhz (jkhoz, megbzhatkhoz) kell fordulnunk, ezeket kidertend. Ez világos.
Ha pedig minden adat ott dszeleg a knyvn, akkor minden rendben, házi katalgusunkba, a gyjtk "kisokosába" felvételre kerlhet, és lehet tovább lépni. Lehet valban?
Nem biztos, hiszen nem kell mindig elhinni valamit, csak azért, mert kinyomtatták. Meg kell bizonyosodni, hogy a kzlt adatok valságosak, hiszen sokféle oka lehetett és lehet a hamis adatok megjelentésének (a cenzra kijátszása, vagy egyszeren tréfacsinálási ok).


Lássunk példaképpen egy régi knyvet:

Sznyi Nagy István: Mártyrok coronája. A református szerz második kiadásban megjelent mvének cmlapján az adatok: Norinbergában, 1727. Norimbergának a régi magyarok Nrnberget nevezték, tehát gy tnik, minden rendben van, csupán a nyomdász nevét kell kiderteni. De hogyan lehetséges ez? Természetesen els lépésként megnézzk a nemzeti bibliográfiánkban (Petrik), és mit látunk ott? A cmlapon lév adatok ismétldnek, nyomdász nincs, kommentár nincs. Akkor minden rendben?
gy tnik, hogy igen, és a kezd knyvész elégedetten hátradl, ez kész, ki van nyomozva, lehet katalogizálni.
De mit tesz az rk kétked? Tovább gondolkodik, hogy lehetne nyomára jnni a hiányz adatnak. Elveszi Szinnyei nagyhr munkáját, és ott megkeresi a szerzt, megnézi a felsorolt mvek kztt. Az impresszum adatok itt sem nyjtanak semmi tbbletet, viszont van egy érdekes informáci: "A helytart-tanács 1756-ban e mvet a tiltott knyvek kzé sorozta." Ekkor még a leggyantlanabbnak is gyant kell fognia. Miért 1756-ban, 29 évvel a megjelenése után? Erre már csak egy speciális bibliográfia adhat feleletet. Ezeknek a bibliográfiáknak az ismerete álland nképzést igényel. Figyelni kell az j knyveket, a klnbz szakmunkákban (és jobb antikvárius katalgusokban) a hivatkozott irodalom listáját, stb.
A fenti probléma megoldására van szakirodalom. Az természetesen a pusztán a véletlen játéka, hogy éppen a Borda Antikvárium adta ki.
Ecsedy Judit: Titkos nyomdahely régi magyar knyvek. 1549-1800.
Tanulmány és bibliográfia. Bp., 1996, Borda Antikvárium.

A ktet tanulmánya részletezi az okokat,
nyomdahely kiadványok
vezettettek, és a cmben foglalt
ad, mely a leráson tl minden
melyek a hamis-, koholt- vagy titkos
megjelentetéséhez vezettek, vagy
idszakra vonatkozan bibliográfiát is
tételhez kzli a cmlap képét is.

E kéziknyvben, a példaként felhozott Sznyi Nagy István mve is megtalálhat (88. tétel), és meglepetve láthatjuk, hogy nem Nrnbergben, hanem Sopronban nyomtatta ki Siess nyomdász, mégpedig 25 évvel késbb, mint az a cmlapon szerepel. gy már érthetbb Szinnyei adata is, miszerint 1756-ban tiltották be munkát. Ez a feltárt adat fellelkestheti például azokat is, akik soproni helytrténetet, nyomdászatot gyjtenek.

Természetesen a XX. században is találhatunk ezért-azért ravaszkod impresszumokat, avagy semmilyen impresszumot. Ilyenkor még nehezebb (ami elég meglep, hiszen idben nincs messze) nyomára jnni az eltitkolt adatoknak. Sokszor nem segt más, csak a szakmai érdekldésbl folyamatosan folytatott olvasás, és a megtalált adatok kijegyzetelése.

A fentiekre is egy példa:

Verlaine, Paul: Nk
H.n, é.n., ny.n.
A szerz és a cm világossá teheti, hogy miért e titokzatos megjelenés. Az erotica-gyjtk pontosan tudják.
Ki fordtotta, hol jelent meg, ki adta ki, és mikor? Tbb kérdés nem is vetdik fel e knyvecske kézbevételekor.

Ha olvasgatjuk az alábbi munkát, mindenre választ kapunk:

Érlel diákévek. Napl, levelek, dokumentumok, versek Szab Lrinc pályakezdésének éveibl, emlékezések az 1915-1920-as évekrl. sszeálltotta, válogatta, sajt alá rendezte, a bevezet tanulmányt és a jegyzeteket rta Kabdeb Lránt.
Bp., 1979, PIM-Népmvelési Propaganda Iroda.

"Felkeresett a Centrálban Lrincz, a Révai-féle Lrincz és 3000 K-t ajánlott fel a Verlaine Femmes-jának lefordtásáért, amit maga pénzén, titokban, á 200 K-ás árban, 4-500 példányban adna ki. [?]" (238. p.)
"Ngs. G. Szab Lrinc rnak / Budapest, 1920. március 12. / Kapcsolatosan ma kttt szerzdésnkkel ktelez géretet teszek arra nézve, hogy a példányok eladása után még 1000 azaz: egyezer koronát fizetek nnek. Lrincz Ern" (266. p.)

Tehát az impresszum: [Bp., 1920, Lrincz Ern.]. A fordt - egyértelmen - Szab Lrinc.

Ilyen érdekes és izgalmas dolog a knyvészkedés, ha nem csak egyszeren a láthat adatok szolgai lemásolására szortkozunk, amikor elkésztjk egy knyv lerását.